Üdvözlöm! Varga Orsolya vagyok, a Va’O Gyógytorna alapító gyógytornásza, és ma egy olyan témáról szeretnék beszélni, amivel gyakran találkozom a praxisomban:
mit jelent az, amikor az orvos azt mondja, hogy „csak ami jól esik”, nem kell gyógytornára menni?
Ez a mondat sok páciensben bizonytalanságot kelt. Úgy gondolom, hogy a szakember mindig biztonságot nyújt és a felmerülő kérdések jó helyen hangzanak el a válaszok. Ha az orvos nem is ajánlotta a gyógytornát, a legtöbb esetben akkor is érdemes legalább egy konzultációt kérni, hogy a válaszokat megkaphassa. A fizioterápia azért nagyon jó dolog, mert a folyamatosan változó állapothoz tud igazodni és az újabb és újabb kérdések folyamatosan megválaszolásra, kipróbálásra kerülhetnek felügyelet mellett.
Mit jelent pontosan, hogy „ami jól esik”? Milyen mozgás fér bele, és hol húzódik a határ a hasznos terhelés és a túlterhelés között? Mit szabad, és mit nem? Mikor kell megállni, és mikor épp hogy folytatni?
Saját tapasztalatból
Nemrég nekem is volt egy balesetem – szeptember elsején megoperálták a jobb lábfejemet egy autóbaleset következtében. Most én is épp rehabilitálódok és a videóim kapcsán sok kérdést kapok:
„Traumás lábfejsérülésem volt, az orvos nem javasolt gyógytornát — mit tegyek?”
„Levettem a gipszet, de nem tudom, mivel kezdjek.”
„Hogyan tudok biztonságosan lépcsőzni?”
Ezek a kérdések teljesen jogosak, és azt mutatják, hogy az emberek szeretnék jól csinálni a felépülést — csak sokszor hiányzik a szakmai iránymutatás.
A fájdalom mint iránytű
A gyógytornában az egyik legfontosabb kérdés: milyen mértékű terhelést engedhetünk meg éppen?
Ennél a kérdésnél két dolgot kell mindenképp szem előtt tartani. A fájdalom mértékét és minőségét, vagyis, hogy milyen az a fájdalom.
Mi, gyógytornászok általában tízes skálán mérjük a fájdalom erősségét:
0 = nem fáj
10 = elviselhetetlen fájdalom
Ez egy szubjektív mérce, de jól használható. Az otthoni gyakorlásra azt szoktam javasolni, hogy hármas erősség fölé (3/10) ne menjen sem a tornában, sem a mindennapi mozgásban.
Ami ezen túl provokálja a fájdalmat, az már hátráltathatja a gyógyulást.
Nem minden fájdalom rossz
Fontos megkülönböztetni a minőségét is a fájdalomnak.
Fájdalomtípusok (a teljesség igénye nélkül):
- húzó, feszítő
- nyomó, tompa, mély
- zsibbadó
- éles, szúró, hasító
A húzó-feszítő érzés gyakran teljesen természetes része a gyógyulásnak.
Ez nem feltétlenül fájdalom, inkább egy diszkomfortérzet, ami azt jelzi, hogy a test dolgozik, alkalmazkodik.
Ahogy az éhség sem kellemes, mégis természetes, ugyanígy a húzó érzés sem veszélyes – sőt, a fejlődés jele lehet.
Viszont ha éles, szúró, hasító vagy zsibbadó érzés jelentkezik, ott érdemes megállni, mert az már a szervezet tiltakozását jelzi, a túlterhelés jele lehet.
Miért kell mégis terhelni?
A gyógytorna célja, hogy a test fokozatosan alkalmazkodjon ahhoz a terheléshez, amit a jövőben majd kapni fog, amit bírnia kell, hisz a hétköznapjai része lesz.
Ha teljesen kíméli, nem lesz felkészülve; ha viszont túlterheli, visszaeshet.
A gyógyulás tehát nem a mozdulatlanságról, hanem a tudatos, fokozatos, az adott állapothoz alkalmazkodó mozgásról szól.
Így a test megerősödik, és újra stabil lesz.
Miért jó gyógytornásszal gyógyulni?
A gyógytornásszal való munka egy élő, alkalomról alkalomra megújulni képes kapcsolat, ami az adott állapothoz tud minden esetben alkalmazkodni, ahogy a páciens állapota is változik, fejlődik.
Egy folyamatos oda-vissza kommunikáció gyógyulni vágyó és terapeuta között.
A gyógytornász egyik legnagyobb fegyvere, hogy folyamatosan figyeli, monitorozza a beteg reakcióit, arcát.
A legkisebb rezdülését is képes észrevenni, még azt is, ami sokszor nem is tudatosul a páciensben.
Így lesz igazán egyénre szabott a rehabilitáció.
Összefoglalás
Ha tehát az orvos azt mondja, „csak ami jól esik”, ezt így érdemes érteni:
- Érdemes konzultálni egy gyógytornásszal.
- Mozogjon – a húzó, feszítő érzés természetes – ezek a mozgás részei.
- Figyeljen a teste jelzéseire – éles, szúró, hasító, zsibbadó fájdalom esetén álljon meg!
- A gyógyulás kulcsa az arányos, rendszeres terhelés – nem a teljes pihenés.
💪 Hajrá, gyógytorna!
Vigyázzon magára, és figyeljen a teste üzeneteire – az mindig tudja, hol a határ.