Sok stressz ér, ami emésztési gondokat, alvászavarokat okoz?
Rengeteg rajtad a teher, úgy érzed nehezen tudod tartani az egyensúlyt?
Sokat görcsölnek az izmaid, olykor már reggel is feszülten ébredsz?
Tudtad, hogy mindezeket a X. agyideg azaz a n.vagus szabályozza?
A Vagus Ideg Bonyolult Szerepe a Szervezetünkben
A n.vagus vagy ismertebb nevén bolygóideg, a leghosszabb ideg az emberi testben. Az agytörzsből indul, a nyelőcső mellett lefutva a garatnál ketté ágazik, majd több szervünket érintve végighalad a gyomor, máj, lép, hasnyálmirigyen át majd bél traktus magasságában ér véget. Egy informátor, kommunikációs csatorna az agy-bél tengelyben. Azaz jeleket, információkat közvetít az agy és a béltraktus között oda-vissza, így jöhet létre a jóllakottság érzet, vagy éppen ezért fordulhat elő, hogy vizsgahelyzetben sűrűbben látogatjuk a mellékhelyiséget. Ugyanakkor vagus tónusfokozódás kell ahhoz is, hogy este elálmosodjunk, nyugalmi helyzetbe kerüljünk és eltudjunk aludni.
A vegetatív idegrendszer szabályozásában fontos szerepe van. A paraszimpatikus idegrendszer fő idege, a jól lét, immunitás, kiegyensúlyozottság, alvás, belgyógyászati állapot és a gyógyulási minőség meghatározója.
A Vagus Ideg Szerepe az Egészségünkben
A szimpatikus idegrendszer ijedtség, stressz hatására szinte riasztórendszerként működik és a „támadj vagy menekülj” elvnek megfelelően sok szerv működését fokozza (kivéve pl. a bél-, nemi-, kiválasztó működések), ezáltal fokozott aktivitási és figyelmi állapothoz vezet. Ilyenkor szaporább a szívverésünk, pupilláink tágulnak, vérnyomás emelkedik, úgymint az ősembernél, aki a kardfogú tigris elől menekült. Ugyanez történik akkor is, amikor a munkahelyen rendszeresen leszidnak bennünket, vagy pont azt a tételt húzzuk ki egy vizsgán, amit nem szerettünk volna.
Előfordul azonban, hogy a stresszt kiváltó tényező nem múlik egy órán belül, -mint amikor levizsgázunk, vagy kijavítva a hibát megdicsér a főnök a munkahelyen- hanem sokkal tovább velünk marad. Ezesetben a vegetatív idegrendszer szimpatikus túlsúlyba kerül, tartósan zaklatottá válunk, nem tudunk elcsendesedni akkor az alvásunk nem lesz pihentető. Ennek következményeként feszültebbek leszünk, nehezebben koncentrálunk, izmaink kötöttebbek lesznek, melynek hatására csökken a teherbírásunk. Emésztési problémák ( puffadás, hasmenés, hasi görcsök), hangulatbeli változások ( depresszió), illetve krónikus gyulladásos és mozgásszervi megbetegedések is kialakulhatnak.
Ezzel szemben a paraszimpatikus idegrendszer feladata a szervezet nyugalmi állapotában a felkészülés a „támadásra és menekülésre”, az energiatartalékok feltöltése (pl. az emésztés fokozásával), az elszenvedett fáradalmak kipihenése, az idegrendszer elcsendesítése. Ilyenkor a szívritmusunk lassabb, emésztőenzimek elválasztása fokozódik, nyálelválasztás fokozódik, pupillák szűkülnek. Ilyenkor jobban tudunk aludni, kiegyensúlyozottabbak vagyunk, a szervezetünk ellenállóbbá válik.
Normál esetben a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egyensúlyra törekszik, folyamatosan reagálnak a minket ért ingerekre, hatásokra és annak függvényében, hogy milyen állapotban van a n.vagusunk fogunk tüneteket produkálni. Az ő tónusa határozza meg, melyik irányba billen a mérleg nyelve, mely hatások érvényesülnek majd jobban. Ha normál tónusban van a vagus, akkor tudunk reagálni a riasztó dolgokra, de nem ragadunk benne, képesek vagyunk pihenni, regenerálódni, gyógyulni is, ha a helyzet úgy kívánja.
Ha alacsony a vagotónus, akkor a szimpatikus, ha magasabb a vagotónus akkor a paraszimpatikus idegrendszer kapcsol be jobban. Tehát minél magasabb ez a tónus, annál inkább működik jól a szervezet.
Ilyenkor felmerülhet a kérdés bennünk, mégis hogyan tudunk vagotónust emelni?
Minden olyan tevékenységgel, ami kikapcsol, örömet, megkönnyebbülést hoz, automatikusan paraszimpatikus hatást váltunk ki. Azaz lehetőséget teremtünk a pihenésre, higgadtabb állapotba kerülünk.
Legyen az kirándulás, barkácsolás, zenehallgatás, jóga, vagy éppen grillezés a családdal. Mindenkinek más hozza el a feltöltődés élményét, azonban vannak hivatalosan is alátámasztott tényezők, melyek biztosan jótékony hatással lesznek a vegetatív működésünkre.
Például:
- természetben eltöltött idő, mezítlábas séta
- dudorászás, éneklés
- hasi légzés gyakorlása
- lágy zene hallgatása
- nem megerőltető testmozgás
- napozás
- masszázs
Ezek közül bármelyiket rendszeresen végezve jó irányba tereljük a vegetatív idegrendszer egyensúlyát, ezáltal békésebb, nyugodtabb mindennapokat teremtve önmagunk számára.
Kapcsolat
Előfordulhat, hogy mindezek betartása önmagában még nem hoz jelentős javulást. Ez esetben egy új terápiás technikával tudunk rajta segíteni. Ha úgy érzed szívesen kipróbálnád, vagy kérdésed van ezzel kapcsolatban keress bátran!